részlet Leonardo és Clodovis Boff 1986-ban írott "Nyílt levele"-ből, melyet Josef Ratzinger bíborosnak az akkori Hittani Kongregáció prefektusának írtak.
2016. január 9., szombat
Boff fivérek Nyílt levele Ratzinger bíborosnak
„vannak helyzetek, melyekben a keresztény lelkiismeret a társadalmi-gazdasági elnyomó rendszert leleplezni kényszerül, és nem
látván más kiutat, végső lehetőségként a jogtalan hatalom megdöntésére
fegyvert is fog.”
részlet Leonardo és Clodovis Boff 1986-ban írott "Nyílt levele"-ből, melyet Josef Ratzinger bíborosnak az akkori Hittani Kongregáció prefektusának írtak.
részlet Leonardo és Clodovis Boff 1986-ban írott "Nyílt levele"-ből, melyet Josef Ratzinger bíborosnak az akkori Hittani Kongregáció prefektusának írtak.
2016. január 8., péntek
"végülis csak az segít, ha géppé válok." - könyvajánló
Haraszti Miklós műve a Darabbér, 40 éve 1976-ban Párizsban jelent meg először, méghozzá Heinrich Böll előszavával. A hazai kiadást már egészen a rendszer végnapjain (1989) élhette meg e remek munkásszociográfia, mely a 1970-es évek "gyári melósainak" a munkájába ad betekintést.
A mű ill. "gúnyirat" (így nevezték abban a bírósági határozatban, mely később elítélte Harasztit s ezzel precedens értékű volt) az író saját élményein alapul s igen tematikusan bevezeti az olvasót a gyári hierarchiába; egészen a betanított maróstól a meósokon és beállítókon át egészen az igazgatók világáig.
Sőt az alkotás végén az írónak arra is marad ideje, hogy a gyár szférájával, környezetével is megismertesse az érdeklődőket. Haraszti hangsúlyozottan a teljesítmény- ill. darabbéresek világába invitál bennünket s az elején ismerteti az aranyszabályt: "akkor fizetnek, mikor a gép működik."
A sok-sok odaszúrt - napjainkban a kapitalizmus és piacgazdaság viszonyai közötti termelésben talán még inkább érvényesülő - életigazság közül számomra: "a munkanapokká darabolt élet" volt a legkifejezőbb. Míg az ezzel összefüggő a munka, az élet és a verseny alapvető dilemmáját boncolgató és az olvasót töprengésre késztető kérdését: " a verseny nagyszerű életcél, de miért nem elég az együttműködés az élethez és a munkához, mi a létjogosultsága a versenynek?" - függeni hagyja az író, azonban végkövetkeztetéseiben kinyilvánítja: a bérmunka és kényszermunka azonosságát.
Aki megerősíteni kívánja egy jobb világ reményébe vetett hitét és erőt akar meríteni az ehhez történő cselekvéshez, annak ajánlom e mai is joggal lázító-lázadó 1968 szellemében íródott könyvet.
kapcsolódó cikkek:
Darabbér-érzés
Részletek a Darbbérből
A mű ill. "gúnyirat" (így nevezték abban a bírósági határozatban, mely később elítélte Harasztit s ezzel precedens értékű volt) az író saját élményein alapul s igen tematikusan bevezeti az olvasót a gyári hierarchiába; egészen a betanított maróstól a meósokon és beállítókon át egészen az igazgatók világáig.
Sőt az alkotás végén az írónak arra is marad ideje, hogy a gyár szférájával, környezetével is megismertesse az érdeklődőket. Haraszti hangsúlyozottan a teljesítmény- ill. darabbéresek világába invitál bennünket s az elején ismerteti az aranyszabályt: "akkor fizetnek, mikor a gép működik."
A sok-sok odaszúrt - napjainkban a kapitalizmus és piacgazdaság viszonyai közötti termelésben talán még inkább érvényesülő - életigazság közül számomra: "a munkanapokká darabolt élet" volt a legkifejezőbb. Míg az ezzel összefüggő a munka, az élet és a verseny alapvető dilemmáját boncolgató és az olvasót töprengésre késztető kérdését: " a verseny nagyszerű életcél, de miért nem elég az együttműködés az élethez és a munkához, mi a létjogosultsága a versenynek?" - függeni hagyja az író, azonban végkövetkeztetéseiben kinyilvánítja: a bérmunka és kényszermunka azonosságát.
Aki megerősíteni kívánja egy jobb világ reményébe vetett hitét és erőt akar meríteni az ehhez történő cselekvéshez, annak ajánlom e mai is joggal lázító-lázadó 1968 szellemében íródott könyvet.
kapcsolódó cikkek:
Darabbér-érzés
Részletek a Darbbérből
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)